Őssejt terápia

Endogén (mezenchimális, csontvelő) őssejtek aktiválása – EMOST kezelés eredmények

01-Or-Tud-Akad- EMOST-mesenchimal-stem-cell-ossejt-report PDF

Az őssejt kutatás ma a legnagyobb kutatási terület az élet meghosszabbítása, az öregedés gátlás, és a gyógyulási esélyek növelésének terén. (Nature magazin, 418.sz., 2002.07.04., mesenchymal stem cells)

Az őssejtek idegsejtek pótlására, illetve sérült idegrendszeri funkciók helyreállítására képesek az agyban, továbbá feladatuk a regeneráció, immunitás, szívizom regeneráció (szívinfarktus után), kisagy, pajzsmirigy, méh, máj, izom, ín, hártyák, és érfal regeneráció, szerv szöveti sejtépítés (szöveti sérülés esetén), csontvelő képzés, bőr- porc- és csontképzés, vörösvértest és vérlemezke képzés, szomatikus sejtpár egyesítés, X kromoszóma (nő XX, ffi XY testképzés) re-aktiválás, autoimmunitás gátlás. Az őssejtek, mezenchimális sejtek darabszáma meghatározza a sérült szervek, szövetek regenerálódását, és annak lefolyási idejét.

Ezen őssejtek száma a gyermekkorban arányosan kevés, probléma esetén nagyszámban szükséges, viszont kis számban áll rendelkezésre, a felnőttéválást követően a számuk folyamatosan csökken, idős korban amikor a problémák halmozódni kezdenek a termelődés csökkenésével és alacsony számával együtt a megbetegedési kockázat nő, a regenerálódási idő lassul, és amikor a szervezet már nem képes előállítani a kellő számú őssejtet, a visszavonhatatlan leépülés felgyorsul. Az őssejt kutatás tehát ma a legnagyobb kutatási terület az élet meghosszabbítása, az öregedés gátlás, és a gyógyulási esélyek növelésének terén.

Szerv sorvadás, szerv károsodás esetén a rendelkezésre álló őssejtszám lét meghatározó, különösképpen gyors lefolyású és kis eredménnyel kezelhető betegségek esetén. A saját őssejt beültetés hatalmas előnye, hogy a genomba természetesen beépülő, tehát a legnagyobb hatékonyságú és a legkisebb kockázatú, egyed-azonos induktív szignálokat használ, tehát az egyed saját genetikai szabályzóit használja idegen szervátültetés kockázatával szemben, kiméra kockázat gátló, azaz csak egyedazonos genetikai információt hordoz, kilökődés-mentességet biztosít, ezáltal etikai problémáktól mentes szerv megújító eljárás.

Jelenleg őssejt köldökzsinór vérből vagy gerincvelőből nyerhető. Az újszülött köldökzsinór vérből származó őssejt tartalékolás egyrészről egy adott darabszámot képes csak biztosítani, másrészről még nem kifejlett szerv tulajdonságokat hordoz, így a visszaültetés során az ellenállóképesség is kérdéses, végül a tárolási és a kiolvasztási majd beültetési eljárás költsége aránytalanul magas a vélhető eredményhez képest. Megjegyzendő, hogy köldökzsinórvér tárolási eljárás csak közel tíz éve elérhető, így az ennél idősebb generációk csak gerincvelőből (fájdalmasan) nyerhető őssejtleválasztást (és tárolást) választhatnak, beleértve az aktuálisan fellépő hiány időszakában megjelenő fokozott egészségügyi kockázatot, és a leválasztott gerincvelő őssejt laboratóriumi tenyésztésének hatékonysága (5-7%) és irreálisan magas költségét. A tudomány tehát látja az őssejtben lévő hatalmas lehetőségeket, viszont biztos és költséghatékony módszer mindeddig nem volt elérhető. Az EMOST – Saját Jel terápia áttörést jelent, új korszakot indít a szerv megújítás és természetes őssejt szám növelés területén.

Az Orosz Tudományos Akadémia Orvosi Sugárbiológiai Kutatóintézetében (Radiológiai Központ –Obninsk) 2013-ban végzett élő (in-vivo) állatkísérletekben, egyedülálló, közel 70%-os össejtszám növekedést igazoltak EMOST – Saját Jel kezeléssel (p<0,05), ami nagyságrendekkel nagyobb bármely eddig ismert más módszerhez képest, tehát a gyógyulási esély 70%-kal nagyobb, és 70%-kal gyorsabb a nem kezeltekhez képest. Az EMOST módszer előnye továbbá, hogy egyszerű beavatkozás, kellően gyors, bármely életkorban alkalmazható, és relatív alacsony költségű. A siker útja tehát nyitva áll előttünk –az orosz állami egészségügyben mindenképp!

*az állatkísérletek bizonyítékok, de nem jelentenek minden kétséget kizáró hatást emberi alkalmazáson
*az in-vivo (élő) emberi csontvelő őssejt kutatás kockázata magas, a bizonyító kísérlethez egyedi tudományos kutatási  jóváhagyás (GCP) szükséges

Jegyzőkönyv – részlet

Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériuma állami finanszírozású intézménye, az Orvosi Radiológiai Tudományos Központ

(OF EM FGBU MRNC), ul. Koroljova, d. 4. Obnyinszk, Kaluzsszkaja obl. 249036

A KUTATÁS EREDMÉNYEI

az EMOST (Elektromagnetic-Own-Signal-Treatment) módszer szerint generált alacsony frekvenciájú és kis intenzitású elektromágneses sugárzás a Wistar-patkányok mezenchimális őssejtjeire gyakorolt hatása

A kísérlek 6 hím, 180 gramm tömegű, 3,5 hónapos korú Wistar-patkányon kerültek elvégzésre. 3 állat alkotta a kontrollcsoportot, melyek nem lettek alávetve semmiféle kiegészítő hatásoknak, 3 patkány pedig a kísérleti csoportban volt, melyek mindegyike naponta kétszer – déli 12 óráig és a nap második felében – a teljes testfelületen 45 perces, a nekünk javasolt protokolloknak megfelelően, az EMOST módszer szerint generált alacsony frekvenciájú és alacsony intenzitású elektromágneses mező (AAEM) kezelésben részesült. A következő napon mindkét csoport patkányai nembutal vizes oldatának hasüregbe történő bevezetésével (60mg/testtömeg kg) lettek narkotizálva és mindegyikük medencecsont csontvelőjéből steril módon kerültek kinyerésre a csontvelő sejtek, melyek steril üvegcsékben kerültek elhelyezésre a célból, hogy csontvelő mezenchimalis őssejt(MŐS) tenyészet alakuljon ki 105, 2×105 és 5×105 sejt koncentrációban. Minden egyes patkány esetében minden egyes koncentrációban 3 kultúra került sejttenyésztésre, azaz összesen 54 csontvelő sejtkultúra került szaporításra. Mindegyik telep a növekedés kilencedik napján rögzítésre került és festésüket követően megszámlálásra került a tenyésztő üvegcse műanyag falán növekedett kolóniák száma, melyek a MŐS poliferációjának eredményeként keletkeztek. A számlálás eredményei statisztikai feldolgozásra kerültek oly módon, hogy kiszámolásra került a minden elültetett 105 -re jutó kialakult MŐS sejtkolónia átlagos mennyisége (azt követően, hogy meghatározásra került a tenyésztésre elültetett sejtkultúra és a kialakult kolóniák száma közötti regresszió vonala) és a szabvány szerinti hibahatára. Az elvégzett kísérlet és a számítások eredményei az alábbi táblázatban kerülnek bemutatásra.

№ csoport A patkányok 105 csontvelőtenyészetéből kialakult MŐS, M+ m

1. Intakt állatok 89 + 7

2. Az AAEM kezelésben részesített állatok 139 + 11

Mint látható, az elvégzett kísérletben regisztrálásra került a csontvelő MŐS számának (156 + 17) a kiindulási szinthez viszonyított statisztikailag jelentős (p < 0,05) növekedése, ami arról tanúskodik, hogy az EMOST módszerével generált AAEM hatását tekintve képes viszonylag gyorsan aktivizálni a MŐS csoportot, amelyek a modern elképzelések szerint a szervezet legkülönbözőbb szövetei regenerációs képességében a legfontosabb szerepet játsszák. A további kísérletekben a mező hatását követően a MŐS-populációk változásának dinamikája kerül tanulmányozásra abból a célból, hogy a későbbiekben megalapozásra kerüljönek gyógyhatásának optimális módozatai.

2013.június 22.

.

Az FGBU sejt és kísérleti sugárterápia részleg vezetője, az Oroszország Egészségügyi Minisztériuma Orvosi Radiológiai Központja, az Orosz Föderáció Kormány Díjának birtokosa a tudomány és technika területén, a biológia tudomány doktora, professzor A.G.Konopljannyikov

A biológia tudomány doktora, professzor A.G.Konopljannyikov aláírását hitelesítem,

Az FGBU, az Oroszország Egészségügyi Minisztériuma Orvosi Radiológiai Központ tudományos titkára, a biológiai tudományok kandidátusa N.A.Pecsenyina

Rádió interjú, Jazzy Rádió 90.9 https://www.youtube.com/watch?v=JT01bwwpnPQ

02-mesenchimal-stem cell treatment

 

Fel az oldal tetejére